LEÁNYKÉRŐ ÉNEK

Friss, daloló szerelemmel elődbe

Vonszolom ifju szivem s kacagok -

Öltsd a karomba, hej, öltsd a karod,

S hagyd a kezed a kezemben örökre.

Érzed-e énekemet? Beköszönne

Most a szivedbe, ha úgy akarod!

Duzzad az ér meg a vér kavarog

S nem harapok ajakadba - megölne.

Jajj, ez a csókom elölne, tudom,

Ámde ha engeded én megölellek.

Zeng a szivemben a forradalom!

Nézd e kemény kezeket, meg e mellet!

Nászt dalolok Teneked szilajon.

- Jajj, ha fülednek e dal sose kellett.

1922. júl.-aug.