CSÓKKÉRÉS TAVASSZAL

Márta, hajad,

Bronz-ajakad

Kéri s lázad a vágyam

Illatozó

Vészt okozó

Csókba lehelni be lágyan.

Megremegő,

Hű szerető

Karban ölelni igézve,

Édes ölön,

Rózsatövön

Szép szemeket megidézve.

Retten a lomb,

Zöldel a domb -

Arra szaladnánk ketten,

Reppen a szél,

Csókra beszél,

Dalra kel önfeledetten,

Véle dalol

Itt valahol

Szív-körülöttem a vérem:

Csend, Kicsi, csend!

Így, ez a rend -

Most csak a csókod kérem.

1922. jún. 23.