Vasárnap este

Vasárnap este csak én köhögök

az országúton s a kivert kutyák.

Nagykésőn ma újra holdtölte lett!

Azt ugatják meg a kivert kutyák.

Lerázok most magamról minden terhet

s azzal maradok csak, ami örök.

Sápadt, ijjesztő köre van a holdnak

s a kiaszott kukoricás zörög.

Olyan jó a hideg szélben reszketni

októberi estén, meztelenül

s minden, minden szóval könnyebbnek lenni,

amíg a sápadt békesség terül.

Rongyos szívem buzogva buborékol

s búg, mint egy messzi, elnyújtott tülök...

Mire az utolsó szót is lerázom

felrepülök, felrepülök...

Kolozsvár, 1927. október 9.