Kánikula

Szomjasan vonultak inni a fák

lehajtott fejjel a patakokra,

kertekből eresz alá költöztek

réműlten a rózsák és most, hogy

este lett, gyerekek halnak asszonyok

kék szemén s a hőség barna vállán;

csak poros hangyák nézik, csudára

kerekedve a füvek tetejéről,

hogy mire följött, szakálla nőtt a holdnak.