MEGBOCSÁJTÁS

Tejízü fehér gyermekek álmait

alszom és reggelre a szivem ragyog

mellem furcsa, csillogó táján.

Ma nyájat őriztem a jóság

dombjain éjjel de hajnalra

elveszitettem és most egyedül vagyok.

Mellemre hajtom csöndben a fejem

és szegény szivemet leejtem ilyenkor

egy-egy koldus halálos tenyerébe.