Olasz festő

Egy kövön ül. Merész fenekét

hálóval fonja a kőhöz a pók

és fest, nagyokat dudolva

a vászna elé:

(- A rosszak kerékbetörettek

a parton s a jókat elmosta

dagálykor az ár. Süketek

lábukat dugták az égre, a vakok

is elmentek már a föld

alá, csak a fehér némák

ugatnak néha még. -)

Tegnap Máriát festett, szépszemű

lányt és énekelt. Most Krisztust

vázolja Júdás csókja alatt

és elkezdi ujra elölről:

(- A rosszak kerékbetörettek

a parton s a jókat elmosta

dagálykor az ár. -)

Színekkel játszik és fekete

haja lassan megőszül a naptól.

Dudol és istentelenül

egyedül van a vászna előtt!