Sirató

Az öregasszonyban, akinek házánál élek,

azt hiszem tegnap meghalt az asszony

éjjel, mert reggelre kelve teli torokkal

énekelt, sokáig állva az ágya fölött s

most mint a gyerek, loppal jár az ünnepes

tulipánok között a kertben és eltátja

száját, hogyha lányokkal játszó

legényhangoknak fiatal csokrát hozza be

hozzá rémülten, az út felől a szél, de

tán még tízszer is érik a lugasok

szőlleje már, amikorra meghal egészen.