Vihar után

A földeket fénylő fekvésre

verte a zápor és kilenc lány

paskolja keményre izgatott

mellén a tapadó, vizes inget,

mert rezgve száradó lepkék

visszatérő lelkei közt

döngeti földhöz most ölelni

a gazda fölcsukló, szerelmes

asszonyát, akinek nyíló

ölében ring a füvek füttyökbe

fakadása és csókja előtt már

csillogva áll föl a hajlott vidék.