BÉKE, BORZALOM

Mikor kiléptem a kapun, tíz óra volt

fénylő keréken pék suhant és énekelt,

gép dongott fenn, a nap sütött, tíz óra volt,

halott néném jutott eszembe s már repült

felettem mind, akit szerettem és nem él,

sötéten szállt egész seregnyi néma holt

s egy árnyék dőlt el hirtelen a házfalon.

Csend lett, a délelőtt megállt, tíz óra volt,

az uccán béke lengett s valami borzalom.