BIZALMAS ÉNEK ÉS VARÁZS

(Éjjel)

Nem alszik még a fa,

benéz az ablakunkon;

most is, mint minden éjjel

pislog s vigyázza vélem

Fanni könnyű álmát.

Alvó arca körül

csillog és ring a párna,

haja két kósza szála

csiklándja orromat.

(Hajnal)

Halk hangot ád a fény,

a párkány éle pendül

s Fanni már a földre lép,

száján hosszúszárú, szép

mosolygás hajladoz.

Úgy jár-kel és fütyöl,

mint ünneplő boldogok,

haja és inge lobog

s kezdi vad nappalát!

(Varázs)

Paskold hajnali víz

és szárogasd gyermeki nap!

Úgy illesd ajakát kóbor

szellő, mint az aranyló bor

rég szomjuhozókét!

Mert vad, vad a nappal,

útjain fázik a lélek,

védd meg és símogasd ének,

szálas gondjai közt.