Mivégre

Felnőtt vagy, - szólok undorodva néha,

és nem segíthetsz rajta, lásd be végre.

Térj vissza, - szól egy hang ilyenkor,

csak ülj a földre és beszélj az égre.

Nem tudsz már? - kérdi s mintha rína.

A szék lábától, nézd csak! balra Kína

és jobbra lóherés, örök vadászmezők.

Ó, hol vagy régi, indiáni gőg?

Nem érdekel már, honnan fú a szél? -

Az ember egyre vénül, verset ír, tanít...

"Csak ülj a földre és beszélj az égre."

S nem ül le. S nem beszél.

Felnő és azt se tudja, hogy mivégre.

1941 márc. 15