Izzad a késem s ugrálva villan át a harci poron,
melyet fölrúgtam e súnyó vidéken,
hol régóta élek bujdokolva
s kúszok szálkás karókra, mint a kerti bab;
ha fölállok itt, hát orvul támad az ellen
vagy szemes pofával figyeli suhanásom!
És mégis teli tenyérrel fogom a késemet immár,
bujdosva, de fennen villog ha nézed
s így villog mindig az! emléked árkán is,
fiatal korokon majd, mikor szembe támad
ki ellened kél és kígyók marásától
jó csizmád véd akkor, mely a combodig ér!
Ó, fiatal korok lakósai, ti boldog földekről
növekedtek a pintyes levegőbe!
gondoljátok el: körbe harcoltunk,
összetámasztva hátunkat társainkkal;
kúsztunk és buktunk s ha kellett
mései süvegekkel röpültünk láthatatlan!
Ó, fiatal korok elvtársai! hősi kor ez!
hát hősmódra, késsel és durván énekelem!
1933. április 2.
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论