Oly szelíd e könyv ma, ó jámbor emberek,
szépszemű madár ez, karmos kezem alól,
fölfelé röpül és hangja föntről pereg
le mint a gyöngy, vagy fű között bú, mint a jól
lefojtott indulat. De kezemen immár
új madár üldögél, fiatal. Nézdel és
az is szállani kész. Csőre tőr. Hangja kés.
1935 április 9.
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论