Daráló

Jő a fecske tavasszal,

minden szívet vigasztal,

tavasszal

vigasztal,

csak engem nem nyugosztal.

Megterítve az asztal,

vendégeket marasztal,

az asztal

marasztal,

engem menni tapasztal.

Minden virág tavasszal

följebb nő egy arasszal,

tavasszal

arasszal,

tapasszák le tapasszal.

Szemben ennyi pimasszal

teli vagyok panasszal,

pimasszal

panasszal,

nem bírok a ravasszal.

Körben csupa kopasz fal,

följajdúl a panaszdal,

kopasz fal

panaszdal,

búbánatot magasztal.