Az angyal és a kutyák

Mellemet nyomta nehéz álom,

gyémánt fénnyel szememet sütötte:

láttam egy angyalt fönn a dombon

tüskés akácosban megkötözve.

Átlátszó volt az angyal torka,

benne a lélek föl és alá járt,

sárga kutyák két lábra állva

nyaggatták, csomóban tépték tollát.

Korán ébredtem, fájt a szívem,

éreztem, valóság volt az álom,

angyaltollat keresni mentem,

hó ragyogott az egész világon.