Reg és est

Szeretem a reggelt,

Mikor a jegenyék sudarára

Legelébb esik a

Születő nap arany sugára

S kiderűl a vidék,

Szine, illata, hangja föléled:

Tova még, tova még!

Enyim a nap, enyém az élet...

Ah, az est!

Bágyad akkor elme, test;

Hazaszáll a megtört lélek;

Nő a lombárny... félek, félek.

Mit hozál ma, vándor szellem,

Hogy holnapra fölemeljen?...

Boldog, ha visszanéz a mára

Öntudatod nyájas sugára! -