Látlak
átlak
tlak
lak
ak…
Mindig egy betűvel kevesebb leszel bennem,
érdekes gyász,
ahogy a párnára fekszem és átgondolom a testem:
kielégületlen,
a lelkemet elégítsd ki előbb,
nálam ez a sorrend,
hányszor kell még elmondanom?
Beszélgess velem olyan sokat,
hogy azt kivánjam, hallgass el végre,
hogy végre Azt kivánjam…
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论