Két arckép

Marinak és Gyuszinak

BRONTË

A kocsisok beüzennek: jövünk.

És a vendégek: érkezünk.

És a lámpások átszelik

röpködve a teret, az udvart,

fénybe vonva az éjszakát,

a diófák törzsét, a szőlők

alsószoknyáját s a kőasztal

esőbe-szélbe mártott peremét.

Hát itt vagyunk.

Nyissatok ajtót.

Ez az utolsó éjszakánk.

Ez az utolsó vendégségünk.

Terítsetek.

Ágyazzatok.

Rakjátok meg a kályhát.

Eresszétek szabadon a kutyákat.

REMBRANDT

Atyai ház: hamuból és ecetből.

Csók és kézcsók: hamuból és ecetből.

Csukott szemek a sírban és az ágyban,

halálon túli fegyelemben.