Csak az a fény

Már nem érdekel a láng, a lobogás,

csak az a fény, mely pólyál, melegít,

csak az a Nap, mely világít: anyás.

Visszaadja sugarát, melleit.

Nem érdekel a tüzek tüze sem.

Hamuvá roskaszt, hamvamba visszaás.

Bekormozódó életüvegemen

nézem, mint málló napfogyatkozást,

messzi magam: ahogy tolul, tolul

elém, körülem egy feketeség,

elfed előlem, s azt súgja botorul:

kivilágosodsz, kivirulsz, ha égsz.