Magatok se tudjátok már, hányféle
elfogultság béklyóz benneteket, szegény
barátaim – hogy maholnap a legegyszerűbb
emberi szertartásokat is felejtitek.
De hát mit ér az élet így, dühtől torzultan, igaz
kézfogások, vidám tereferék, sőt itt-ott pajzánabb
tréfák otthonos melege nélkül? Érdemes-e csupán
a nemtelen rosszindulatért, acsarkodásért, mindenféle
gyűlölködésekért élnetek? Rég feledve, hogy embereknek szült
egykor benneteket is anyátok, nem pedig
torz vallások hazugul kelepelő, lélek nélküli
papjainak?
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论