A gyertyaláng szól:
(nincs, hová rejtsék,
ágy és véka alá bár
tegyék a testét)
„A fényt elorozni,
bárkié légyen,
nem lehet úgysem.
Aki világol:
takarhatatlan.
El is elrejtsék,
ezer alakban,
hamu-alakban,
üszök-alakban,
szénné vált húsban
előjön ismét.”
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论