Elhagyottak


szólhatnak így a tudásról
ami a halál véglegességének
bizonyosságához hasonlóan
sújt le az emberre
ez nem velem történik ugye ez nem
mért pont velem
azt hittem mi valamiféle
véd és dacszövetségben
végig egymásnak vetett háttal
szemben bármivel
nopersze
már nem véd a dac
üres kezek
víz
arc helyett
arctalan magány


作者
Tibor Pinter

来源

Pintér Tibor


报错/编辑
  1. 最近更新:李大侠
  2. 初次上传:李大侠
添加诗作
其他版本
添加译本

PoemWiki 评分

暂无评分
轻点评分 ⇨
  1. 暂无评论    写评论