Nem bontom ki a titkot kelyhéből nem vetem meg a kamaszt aki bolondságokra kapatja szívét
egyszer egy fiatal házaspár megfeledkezett magáról s boldogságával kiült az uccára
jól van ha ti ennyire boldogok vagytok mondták az emberek haljatok meg hogy szép emlékeink maradjanak rólatok
papok katonák és gyárosok jöttek össze a dombon s a fiatal pár csakugyan meghalt
húsvét volt
a harangok elvándoroltak a városból
a bárányok széthullatták bíbor vércsöppeiket
a munkások részegek voltak
csak egy négy éves gyermekkel nem számolt senki a porban ült és házat épített földből és vízből.
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论