ILLYÉS GYULÁNAK

Minket, Gyuszi, szeretni kell

s engem tán jobban s láthatóbban.

Ki vassal szerelmet mível,

az földet mível parasztsorban.

Mi föld vagyunk s ha meghalunk,

minket nem is kell eltemetni,

de addig addig el kell minket

az Istenek elől szeretni.

Igy egymás nélkül kódorogva

fojtott dühünk az égbe száll -

s a fojtott düh az Isten lelke,

s az Isten földet nem kapál.

1929 [?]