SZOCIALISTÁK [1]

Fájás, nyomor és jóság hajtott össze,

Erős búzában gázolunk, kedves fegyverünk böködi tomporunkat -

Kedves fegyverünk, böködd csak szüntelen tomporunkat,

Hadd tudjuk meg újra és újra - nem győzünk semmikép véletlenül.

Nem sietünk, erősek vagyunk, tudjuk, kit miért állítunk törvény elé.

Tanácsot állunk a dombon, gyönge fürjek, nyulak búnak meg nyugodtan lábainknál -

Elmegy fölülünk a felleg, hogy észrevehessünk minden idegen repülőgépet.

Te délre mégy, te nyugatra, én pedig északra, Elvtárs!

1926 nyara [?]