A JÁMBOR TEHÉN

A csorda megjött. Vén, rokkant kapukba

piros leányzók állnak illeteg.

Várják az egyetlenke tehenet.

Friss széna barnul már a jászolukba.

Hozza adóját, sok zsíros tejet.

Dús tőgye duzzadt, nagy szemére zúgva

bögölyhad-köd telepszik. Lába durva.

Fődísze rossz kolomp korcs szarv helyett.

Bőgve megáll szokott-kopott helyén.

Most megfejik - a gyér fűből bő tej lett

s tejét nyugodtan adja le szegény.

Lustán csámcsog jó-régi jászla mellett.

Öreg jámbor bolond, de jó tehén -

tavaly is, most is drága borjat ellett.

1922. aug.-szept./1934