Légyott

A kis szobában

csillagok hevertek

sepretlenül,

mint limlom és szemét

s a toronyórák

egyre-másra vertek.

Akkor lehunyta

nagy, sötét szemét.

Haja bozótja

lassan kúszni kezdett

és körbeszőtte-

fonta a falat.

Szíve, kit bomlott

keble kieresztett,

darázsként szállt

a mennyezet alatt.

A száj fölött

ibolyalángok gyultak.

Kezéhez értem:

nyirkos ujjai

halk zizzenéssel

sorra földre hulltak,

mint hervadt szirmok

szoktak hullani.