Klórishoz

Ha még soká szeretlek-e,

Könnyes szemekkel kérdezed,

Természet édes gyermeke!

Bús szívemet mint vérezed...

S hát vélheted, dicső alak!

Hogy téged én elhagyjalak?

Tetőled függ az életem,

Ah, csak tebenned lelhetem

Fel mindenem.

De - “Meddig”? Azt nem mondhatom

- Lelkem! - mivel nem tudhatom,

Mikor talál

Rám a halál.

(1786)