HARMINCKETTŐDIK EGY LENGYEL ÉNEK

igéről igére és ugyanazon nótára: “Blogostaw nas nasz Panie”

1

Áldj meg minket, Úr Isten, az te jóvoltodból,

Világosíts meg minket irgalmasságodból

Orcád világosságával, lelked ajándékával,

Hogy éltünkben ez földön járjunk igazsággal!

2

Engedd meg ezt minékünk, kegyelmes Istenünk,

Hogy mindnyájan tégedet igazán esmérjünk,

Hadd az kicsiny hitűkkel együtt örvendezzünk,

Mikor megítélsz, Uram, kegyelmezz meg nékünk!

3

Ne tántorodjunk mi el soha, Uram, tőled,

Ne kételkedhessünk is többé már felőled,

Nyughassék meg mi lelkünk igaz hittel benned,

Vallhassunk mindenekben urunknak csak téged.

4

No, azért dicsérjük most felszóval az Urot,

Mert lám, csak ő viseli mindenütt gondunkot,

Uram, az te nevedben áldd meg szolgáidot,

Kiért viszontag mi is dicsérjük fiadot.