[Miért hazudsz, te fáradt öreg arc?...]

Miért hazudsz, te fáradt, öreg arc?

Én nem vagyok még fáradt és öreg.

Felszántott mezőn legtermőbb a rög

s vihar is mennyi verte, mit akarsz?

Hány tűnt év, mint elrontott régi rajz,

hever a sár közt és szélben pörög.

Mit bánom! Amig vásznam egy fikarc

maradt még, váltig újat bűvölök...

Sokat rontottam, s most förtelmesen

elborult, és vacogva ültök az

aeroplánok árnyai alatt.

De én csak pingálok türelmesen

győzhetetlen, bár sohse győztesen,

míg a szél el nem kapja rajzomat.

1938. máj.