[Hajók vagyunk...]


Hajók vagyunk és örökké külön!
Hajó hajót ha érint már veszély
és sülyedés. Ne nyujtsd ki kezedet,
hogy megsegíts, mert ez a mozdulat
lök tán a földre. Én már úgy bolygok e
roppant világban, mint egy cár veszélyes
birodalmában, elkerülve minden
érintést s boldogan ha nem kell látni mást
mint körülöttem egy fasor
merev testőrhadát, s előttem
az eget, a menyek csillagos
homlokzatát, a kivilágított
Potemkin-frontot mely mögött
még levegő sincs...

1930 körül


作者
蒙卡奇・巴比茨

来源

https://github.com/elte-dh/poetry-corpus/blob/main/level1/Babits_00602/Babits_00602_0503.xml


报错/编辑
  1. 初次上传:李大侠
添加诗作
其他版本
添加译本

PoemWiki 评分

暂无评分
轻点评分 ⇨
  1. 暂无评论    写评论