A visszafelé szálló madarak

Madarak röpülnek

felleges égen.

Nem arra szállnak már

amerre régen.

Azelőtt előre

szálltak a jövőbe.

Mitől ijedtek meg szegény madarak,

hogy most visszafelé szállnak

a felhők alatt?

Ne hagyjuk, kedvesem,

fogjuk itt őket:

kár folyton kergetni

futó mezőket...

Fonjanak nekik hát

karjaink kalitkát:

meleg kalitkában majd elalszanak,

míg bús csókok csillagoznak

felhőink alatt...

1925. tavasz