LOSONCI GYULA NEVÉBEN

Kedves atyám! ez örömnap

Arra buzdít engemet,

Hogy kiöntsem egy-két szóban

Háládatos szívemet.

Tiszta keblem hű fiúi

Érzelemmel van teli,

S amit érez, meg nem osztva,

Mind tenéked szenteli.

Te vagy nékem - több atyánál,

Te atyám és mindenem:

Kit szeretnék, ha nem téged!

S ki szeretne, ha te nem!...

Élj soká, hogy én is éljek,

Míg tettel beválthatom

Azt a hálát, melyet mostan

Rebeg gyönge szózatom!

Élj soká! és legyen élted,

Mint derűs nap, tiszta, víg,

Mely piros hajnalból támad,

S ismét abban áldozik.

(A verset tanártársa fiának kérésére Nagykőrösön írta Arany.)

(1855 körül)