A NÉMA HÁBORÚ

Fáradt szemre álmokat hoz

Esős idő és ború:

Azt álmodtam én, hogy hangját

Elveszté a háború.

Sorba, rendbe voltak állva

Az ellenfél és fele,

Meg van adva ütközetre

A vezérlők kézjele.

De parancsszó ajkon elfúl,

Tiszt nem hallja önmagát,

Trombitásnak láthatod csak

Duzzadt képit és nyakát.

*

Irtóznék el a rettentő

Vérontástól a világ

S minden korból, új tavaszból

Nem hullna el a virág.

(1877 után)