NÉPDAL

Duna vizén lefelé úsz a ladik,

A ladik,

Róla muzsikaszó, guzlicaszó, csimpolyaszó

Hallatik;

Juhaj! viszik a piros almát, barackot,

Juhaj: Kevibe Szent-Endréről menyasszont!

Piros almát eladják a budapesti

Piacon,

Abbul cifrálkodik Kevibe’ a piros arcu

Menyasszony:

Juhaj! de derék ruha ez a fejkötő:

Megfér ezalatt akármennyi szerető!

Kevi csárda reggel óta tele van,

Teli van:

Ott járja a kolót egy éles késsel, véres késsel

A Jovan:

Juhaj! piros volt, de csak férges alma volt,

Asszony, csinos volt, de azért csak r--a volt.

Duna vizén lefele úsz a ladik,

A ladik,

Róla hejjehujja, szitok-átok, dávoria

Hallatik:

„Juhaj! közel már Alexinác, Knyazevác:

Engem Kevi-Rác, többet ugyan sose látsz!”

(1877 aug. 28)