EH...

Eh! mi a kő jutott hozzám,

Hogy nem megy az irka-firka;

Hiába van toll kezemben,

Csak bámúlok, mint a birka.

Gondolatim, mint a túzok,

Melynek összefagyott szárnya,

Gyalog mennek a föld szinén,

Egy sincs, aki fentebb járna.

Olyan próza minden részem,

Mint egy kalmár, aki számol...

De hisz’ én is azt teszem most!

Lám hol a bibéje, lám hol!

Úgy bizony, nagy számvetésbe

Merülék, tudnillik ebbe:

Egy dolog két vége közzül

Melyik kerül kevesebbe:

Egyenesen dobni tűzre,

Mihelyt megvevém, papírom...?

Vagy akkor tüzelni fel, ha

Költeménnyel teleírom...?

(1850 okt.)