HADD MARADJAK...

Hadd maradjak (melletted, ha)

Kebleden nem, (közeledben.)

Távozám, hogy e(lpusztuljak)

S bujdosásomban (akartam,)

Ah de én távol (tetőled)

Még meghalni sem (tudhattam.)

Visszajöttem, itten (élek,)

És ha nem szeretsz (te engem,)

Meg kell halnom, (de haljak meg)

Közeledben... ez(t esengem.)

Szomorú, rideg (bús lelkem)

Ugy bolyong söt(ét magányban,)

Mint amott e (bolygó tűz az)

Éj ködében a p(usztában.)

Szatmár, 1846. október