(AZT OLVASTAM, HOGY PERLI A NEPET...)

Azt olvastam, hogy perli a Nepet

a „D-osztály” ügyes megfigyelője.

Az akit ez a kis hír meglepett,

én nem hiszem, hogy okulna belőle.

Az ilyen hír csak azt lepheti meg,

ki ma is vár, csak vár még a reformra,

ki felül a Nep igéretinek,

s nincs sértett önérzete, amely forrna.

Nem kérdés, szép-e, vagy milyen dolog

besúgó-haddal figyeltetni Bethlent,

lesni Zsilinszkyt, mint aki lopott,

s erkölcsöt venni, megfizethetetlent.

Pénzét, ha jár, megkapja majd a kém,

de megkapja-e az ország, mi járna

azért mit lát a magyar földtekén:

lehull-e már a Nep megfigyelt járma?

A Nep-besúgó suttogva jelent,

hanem e súgás hangosan kiáltja:

az elzálogolt, suttogó jelent

közel jövőben fennhangon kiváltja

az ország, mely ma - mit tehetne? - tűr

s eszmél, hogy tán már akkor lenne boldog

ha téglahordók stílusán belül

nem sülnének ki épületesb dolgok.

1936. máj. 28.