[HÁROM VÁNDOR]

1

Japánban ülünk három fáradt vándor,

Egyik sem búvár, sőt még nem is kántor.

Nem golfozunk és nem is korcsolyázunk,

Etel felé száll zöld ábrándvilágunk.

2

Etel felé, ki ásitozva szoptat

s lelkében még ma is pelenkát koptat

s búját tisztába teszi a zord Cháron

bár él ő s anya, gyermeke van három.

3

Laci helyett írok befejező verset,

s mivel Laci helyett, nem finomat, nyerset,

bár szeret, hisz hozzád kit-kit fürge csáb ránt -

s ezzel véget is ér a költői ábránd.

1. Epilog:

Nagyapa volt Áron

Elvitte a Charon

Jött helyette Ádám,

Így gondolunk rád ám!

2. Epilog:

Első lőn Zsuzsanna,

ugy jött mint a manna,

második lőn Péter,

őt küldé az éter,

harmadik lőn Ádám,

tulipán a ládán.

1935. aug. 30.

Az első verset és az első epilógot nem József Attila írta.