AZ OKTATÓ MAMA OKTATÁSA

Drága gyermek,

fényes termek

lágy öléből -

pezsgő léből

iddogálván

és nem állván,

hanem ülvén,

amig hül vén

bor a pulton,

azt kivánom,

hogy se multon,

se diványon

elmerengve

ne időzz,

ez a nyitja

mindeneknek,

ezt tanítja

míg remegnek

szempillái,

a dizőz,

kit te ismersz,

bár nem is mersz

lenni, mint ő,

oly szabad,

hanem mint kit

vének intik,

mindig intő

a szavad.