vonszolnak piros delfnek koromtengeren éjszaka

crveni delfni me vuku po garnom moru u noć

partra kicsapnak az a part szívem leomlott partfala

na srušenu obalu mog srca bacaju me u ponoć

álmaim-rakta házadig onnan vakon is elmegyek

i slep ću stići do tvog snovidnog doma

de kapud nyitott – kés-kapu ablakon küldő fényjelek

ali na prozoru su znaci – sečiva-vrata me čekaju

s kezek kezek kezek kezek küldő kezek taszítanak

i ruke ruke ruke ruke odbijanja me guraju

hangtalan hang eresszelek hangtalan hang elhagyjalak

pusti me napusti me šapat nečujnih glasova

gyerekkorodba nem hagyod magadat visszarántani

ne dozvoljavaš da te povučem u doba detinjstva

vergődnek csak homlokodon kérlelő szavam szárnyai

moje molbe se na tvom čelu slomljenih krila muče

szemed nem-lehet-fényei elmondják ami mondhatatlan

o neizrecivom u očima ne-može-blesak priča

hogy nem leszek hogy nem leszek kerékbe tört nevetés csattan

da me neće biti da me neće biti na točak razapeti grohot tvrdi

jövőnk a halvaszületett koromtengereken libeg

naša budućnost na mrtvorođenom garnom moru lebdi

felfalják piros lovaim kik vonszoltak a delfinek

proždire je crveni at delfn koji me tegli

egy árva kutyaugatás nem engem szólít nevemen

samotni lavež psa meni nepoznatog pozdravlja

fenn salétromos menny ragyog hűvösen lehajtom fejem

gore hladno sjaji šalitrasto nebo pognuta mi je glava

cella-magány jön hallgatok ki voltam istenek fia

usamljenost samice dolazi ćutim ja bivši sin bogova

alámerült Atlantiszom Párizs Marlotte Normandia

tone moja Atlantida Pariz Marlot Normandia