Fugaces recuerdos, ¿en dónde desaparecisteis?

Könnyű emlékek, hova tüntetek?

Mi corazón, pesaroso, quiere echarse a llorar.

Ya no puedo vivir sin vosotros.

Nehéz a szívem, majdnem zokogok.

Lo que mis manos tocan no toca ya mis manos.

¿Acaso no soy digno de jugar otro poco?

Már nem élhetek meg nélkületek,

¡Frágiles mariposas, venid, volad aquí!

Fugaces recuerdos, soldaditos de plomo

már nem fog kézen, amit megfogok.

que tanto anhelé otrora

y cuyas bayonetas supe enderezar

Egy kis játékot én is érdemelnék-

¡Turcos, bóers, venid, rodeadme aquí!

¡Oh, cañoncitos, formad las baterías!

libbenjetek elő, ti gyönge pillék!

Tan pesaroso está mi corazón... ¡Ay, defendedme!

Emlékek, kicsi ólomkatonák,

*Esta poesía fue escrita tres días antes del suicidio del poeta bajo las ruedas de un tren.

kikért annyira sóvárogtam én

s akiknek egyengetem szuronyát-

törökök, búrok, gyüljetek körém!

Kis ágyuk, ti is álljatok föl rendben!

Nehéz a szívem. Védjetek meg engem!

1937 [?]