Prvá.

ELSŐ

Dievky: svadba — ach, kiež došiel

Lyányok, lyányok: lakodalom,

skôr svet krásny! Bielych košieľ

Oh, be sok szép népe vagyon!

plno: šíre ich rukávy

Sok fehér ing: bő az ujja,

zdúva-zdmúva vetrík hravý.

Libeg-lobog, ha szél fujja.

Druhá.

MÁSODIK

Bez muziky, streľby nieto:

Sem hegedű, se cimbalom,

aké smutné veselie to!

Beh szomorú lakodalom!

Jak by zaťal im do tyla —

Mintha orruk vére folyna -

horkýž’ bych tam mladušila!

Dehogy lennék menyasszonya!

Tretia.

HARMADIK

Mladuchou byť, chráň Boh, onou.

Jaj, ki vágyna menyasszonynak,

juž pod hranou vedú zvonov.

Akit harangszóval hoznak!

Trúchlospev sa pred ňou vznáša:

Gyászos ének búg előtte:

plačúc idú do sobáša.

Sírva mennek esketőre.

Štvrtá.

NEGYEDIK

Nie mladucha — ženích-muž bol:

Nem menyasszony, - vőlegény volt:

peknú rakev šesť vám družbov

Hat legény hoz zöld koporsót,

nesie; za ňou v plač rodina —

Apja, anyja sír előtte,

Ej, nemilo ženia syna!

Keserves a menyegzője.

Piata.

ÖTÖDIK

Otec, mať sú známi mojim:

Apját, anyját jól ismerem,

riekla by som, však sa bojím,

Megmondanám, de nem merem,

lebo srdcom strpí y by ste ...

Mert a szívünk megdöbbenne...

jednej z vás by puklo iste.

Egyikünké megrepedne.

Prvá.

ELSŐ

Devy, oblečte sa v bielo:

Lyányok, lyányok, vegyetek fel

príďte, dnes len mŕtve telo

Fehér ruhát s jőjetek el

obzrieť... zajtra vyniesť v stráňu

Ma csak halott-látni,... holnap

Kivinni zöld koporsómat.[1]