Terhes anyámnak megjósolták,

Drsní kartári mojej matke

Hogy fiút szül, zord lapvetők.

Predpovedali, že syna porodí.

Épp sötét lovas lovagolt át

Temný jazdec precválal práve

Uccánkon, ablakunk előtt.

Ulicou, v našom okolí.

Mikor a bába megszállottan

Keď posadnuto pôrodná baba

Szederjes fenekemre vert

Na môj nevinný zadok udrela

S egy vemhes tehén istállónkban

A v našej maštali brezivá krava

Szörny, háromszemű borját ellt.

Hrôzu, trojoké porodila teĺa.

Anyácskám mellét megharaptam,

Mamičkine pohryzol som ňadrá

Vérével szívtam fel tejét,

Mlieko s krvou sal som spolu

Ifjan fonnyadt el énmiattam.

Kvôli mne zvädli za mlada.

S a többi gyermeknél elébb

A pred ostatnými deťmi v predstihu

Tette fejemre kilenc ujját

Na hlavu deväť prstov mi položila

Az űzhetetlen bűntudat.

Nedostižná výčitka svedomia.

Pléhtükröt fújt a szomorúság,

Clivota plechový obraz fúkla

Vezetvén hintalovamat.

Vedúc môjho hojdacieho koňa.

Egy sötét házban voltam gyermek,

V temnom dome som vyrastal

Kanyar folyosón éltem én.

V kľukatej som žil chodbe.

S mint kóbor macskák farka,

Ako chvosty túlavých mačiek vial

Lengett felém a füst a háztetőn,

Dym zo striech ku mne

S betöltött kormos gyűlölettel.

A popolkavou nenávisťou ma naplnil.

Vihogva lestem, hogy ugat

So smiechom som sledoval ako štekal

Nyúzott kutyánk s ha pókra leltem,

Náš vyziabnutý pes a keď som pavúka zočil,

Téptem a rángó lábakat.

Šklbkajúce sa jeho nohy som trhal.

Bősz parittyámtól sebezetten

Sto vrabcov zranených mojim prakom

Bukott elémbe száz veréb.

K nohám padlo mi.

A bőregeret felszegeztem

Netopiera som pribil klincom

S átvertem vijjogó szivét.

A jeho škriekajúce srdce som prebil.

Amerre mentem, vérző szárnyon,

Kade som šiel, na krvácajúcich krídlach,

Kitépett lábon jött a vád –

Vytrhnutými nohami prichádzala obžaloba -

S de messze-messze volt az Isten,

A jak ďaleko-preďaleko bolo Boha,

Ki minden vétket megbocsát!

Čo všetky hriechy odpustí!

(1938)

(1938)