Reggelre én már messze futok

Ráno ja ďaleko už budem,

S bomlottan sírok valahol:

niekde dážď slz ma zaleje.

Most sírni, nyögni nem merek én,

Zaplakať, stonať teraz nesmiem:

Páris dalol, dalol.

Paríž peje, peje.

Én elmegyek most, hazamegyek,

Ja odídem už, domov idem,

Már sziszeg, dohog a vonat,

vlak syčí, duní, hneď sa hne,

Még itt van Páris a szivemen

na srdci mojom ešte Paríž,

S elránt az alkonyat.

súmrak ma odtrhne.

Most fűt bolond-sok álmom alá

Zakúril netvor pod sny moje,

A füttyös, barna szörnyeteg.

kotol sa nimi rozhorí.

Holnap fehérebb én leszek-e?

Budem ja zajtra belší a či

Vagy a svájci hegyek?

švajčiarske veľhory?

Holnap fehérebb én leszek, én,

Ja, len ja zajtra belší budem,

Téli sírkertek szele jő,

ten van od hrobov má dych zím,

Küldi már a csókjait nekem

posiela mi už bozky svoje

A magyar Temető.

maďarský Cintorín.

Óh, az élet nem nagy vigalom

Oh, život nie je veľkým plesom

Sehol. De ámulni lehet.

nikde. No, premnohý v ňom čud.

Szép ámulások szent városa,

Čudov ty krásnych mesto sväté,

Páris, Isten veled.

Paríž môj, zbohom buď.

Az én hűtlen, beteg istenem

Nech hýri klamný, chorý boh môj

Ülje itt mindig vad torát:

tu na hostine pohrebnej:

A tűzcsóvás, felséges Öröm.

tá rozfaklená, jasná Radosť.

Dalolj, dalolj, tovább.

Ty pej, len ďalej pej.

Tőled hallja a zsoltárokat

Svet tento žobrácky a smutný

E koldus, zűrös, bús világ

nech tvoje žalmy čuje tu

S az életbe belehazudunk

a aspoň trochu harmónie

Egy kis harmóniát.

vluháme životu.

Dalolj, dalolj. Idegen fiad

Pej, spievaj. V nespevný kraj ide

Daltalan tájra megy, szegény:

tvoj cudzí syn, syn úbohý.

Koldus zsivaját a magyar Ég,

Žobrácky huk už hlási sa mi

Óh, küldi már felém.

z maďarskej oblohy.

Fagyos lehellet és hullaszag

Dych ľadový a zápach mrcín

Száll ott minden virág felett.

obkľučuje tam každý kvet.

Elátkozott hely. Nekem: hazám.

Prekliate miesto. Mne je: vlasťou.

A naptalan Kelet.

Východ, kde slnka niet.

Mégis megyek. Visszakövetel

Preds’ idem. Späť ma žiada osud.

A sorsom. S aztán meghalok,

A potom umriem. Hotové.

Megölnek a daltalan szivek

Nespevné srdcia zabijú ma

S a vad pézsma-szagok.

a pachy pižmové.

Megölnek s nem lesz mámorom,

Zabijú ma a nikde mámor.

Kinyúlok bután, hidegen.

vystriem sa hlúpo, studený.

Páris, te óriás Daloló,

Paríž môj, Spevák prenesmierny,

Dalolj mámort nekem.

ty mámor spievaj mi.

Csipkésen, forrón, illatosan

Ešte raz nech by na mňa klesla

Csak egyszer hullna még reám

voňavá, v čipkách, jediná

S csókolná le a szemeimet

a oči vrelo zľúbala mi

Egy párisi leány.

parížska dievčina.

Az alkonyatban zengnének itt

Súmraky nech by ďalej zneli

Tovább a szent dalok.

tu spevom posvätným.

Kivágtatna a vasszörnyeteg

Železný netvor vycválal by

És rajta egy halott.

a jeden mŕtvy s ním.