Ko sme čitati

Az ólak véres melegében

u krvavoj toplini obora?

ki mer olvasni?

I ko sme

És ki mer

u iverstoj livadi zalazećeg sunca,

a lemenő nap szálkamezejében,

za vreme plime neba

az ég dagálya és

i oseke zemlje

a föld apálya idején

bilo kuda krenuti?

útrakelni, akárhová?

Ko sme

Ki mer

zatvorenim očima na onoj

csukott szemmel megállani

mrtvoj tačci zastati

ama mélyponton,

gde

ott, ahol

se uvek nađe zadnji zamah,

mindíg akad egy utolsó legyintés,

krov,

háztető,

krasno lice ili makar

gyönyörü arc, vagy akár

jedna jedina ruka, odobrenje, pokret ruke?

egyetlen kéz, fejbólintás, kézmozdulat?

Ko može

Ki tud

spokojno, laka srca u snu

nyugodt szívvel belesimúlni

se utopiti koji prekorači muke

az álomba, mely túlcsap a gyerekkor

detinjstva i more

keservein s a tengert

kao ostatak vode do obraza diže?

marék vízként arcához emeli?

1972

1972