Niko me ne čeka:

Nem vár senki:

fališ iz ulaznih vrata,

a kapuból hiányzol,

fališ iz vrta,

a kertből hiányzol,

fališ iz domaćeg kutka,

a házból hiányzol,

žali za tobom

gyászol

svaka jabuka,

minden almafa,

žali za tobom,

gyászol,

drhti za tobom

reszket a ribiszkebokor

i ribizla:

érted:

tvoja kecelja,

nem érintheti

noge

kötényed,

ne mogu joj grane taknuti,

térded,

plaču

sírvafakadnak

čokoti grožđa,

a szőlőtőkék,

plače senica,

zokog a lugas,

mada kiše odavno nema

bár nincs eső rég,

teku suze

pereg a könnye

kruški,

a körtefának,

i šljiva

szakad a könnye

suzi,

a szilvafának,

samo ja tu stojim,

csak én állok itt,

poput životinje

akár az állat,

za tobom cvilim,

nyüszítek érted,

iskopao bi te

kikaparnálak,

ali samo zavijam:

de csak vakogok:

i čekam te,

és várlak,

čekam te.

várlak.