Monolog Ciganke

Cigány asszony monológja

(Iz 1. scene 1. čina)

(Az 1. felvonás 1. jelenetéből)

I ja sam otud

Onnan indultam

Krenula:

Én is:

Sa zemlje usamljenika u plamenu

A vadvirág lángokban rejtőző

divljeg cveta skrivajuće,

Árvák földjéről,

Gde majke sa bebama na grudima

Hol szomorú tüzekre olvassák

Svoju jadikovku

Bánataikat az anyák

Tužnim vatrama čitaju,

Mellükön éhes csecsemőkkel,

Ime Marije šaputajući,

Suttogva Mária nevét,

U našoj lelekavoj zemlji veličine kolotečine

Vándorolva

Mramorno-mraznom zimom

Márvány-fagy telekkel

Lutajući,

Nyöszörgő keréknyomnyi hazákban,

U zvezdanosjajem emajliranim noćima

Csillagfény-zománcos éjjeleken

Nad majušnim čelima

Lázas gyermekek

grozničavih deteta saginjajući,

Madár-homlokára hajolva,

U noćnim uzdasima punim čadrima

Éj-sóhaj sátrakban

Skrivajući,

Rejtőzve,

Iskupitelja

Kuporogva várva

Šćućureći čekajući.

A Megváltót.

Gospode moj,

Mi lesz

Šta li će biti s nama,

Velünk, Uram,

Šta će budućnost doneti?

A jövendők mit hoznak?

Doneće li

Angyalaid

Tvoji anđeli

Csendőr éveket

Godine žandara?

Hoznak?

I šta li će biti

S mi lesz

S tobom, Gospode moj,

Teveled, Uram,

Šta li će tebi godine doneti?

Neked az évek mit hoznak?

Dal raspeća

Kereszteket

Tesare,

Ácsolnak,

Gospode moj?

Uram?

I šta li će biti

S mi lesz

Sa sićušnim

A kis

Narodima,

Népekkel,

Pretvaraju li se

Koponyaheggyé,

U gomile lobanja, pepeo Aušvica,

Auschwitzi hamuvá

Gospode moj?

Válnak, Uram?

I šta li će biti

S az emberiséggel

Sa čovečanstvom,

Mi lesz,

Gospode moj?

Uram?

Milijardama,

Milliárdoknak

Budućim milenijumima

A jövendő ezredek

Šta li će doneti?

Mit hoznak?

*Koautor: Gustav Nađ

*Társszerző: Nagy Gusztáv