Ti

Kedvelem a szemérmes technikát:

čitaoče,

ko u rečima se kupaš

hosszú lajstrom utolsó tagjaként

i zbog štednje ili recimo udobnosti u vodi

već upotrebljenoj se pereš, ne vrpoljiš

megemlíteni kedvesünket, szinte

li se u podnošljivo uskom prostoru,

iscepanog iz iskonskih

mellékesen („… és hű, mint Annabelle.”)

osnova jezika?

– Mégis:

Šta očekuješ?

Osveženje?

megcsendítve nevét.

Čistoću?

Hogy az ő tekintetét érezd

Dal je dovoljno ako te prijatno

ugrijava?

magadon, olvasó, becsukva könyvem,

Ispružiš se u njemu

s így szólj: hosszú az út, s megérkezni,

i potpuno ispuniš.

valóban, csak egy fáradt mosoly. Valóban:

Ako je pesma kāda – iz nje istupivši

go golcat si.

az Egyetlenről szólva

„Például…” – így kell indítani beszédünk.

S mindegy, min mentünk át. Sok

sár távozik, mielőtt olaj fakad vagy forrás.