Predajem se. Pogledaj me i

Megadom magam. Tekints le rám és ítélj

ako si u mogućnosti sudi, uzvišeni Gospode

ha van érkezésed hozzá, fenséges Úr

koga uobičajeno tako celivaju prećuteći

akit így szoktak dicsérni, elhallgatván

tvoje skrivene reči kojima svet neprestano

rejtett szavaid, melyekkel minduntalan véresre

do krvi ranjavaš i usput čini se da si nepomičan

sebzed a világot s közben mozdulatlannak látszol

nepovrediv i pravedan. Pa po svom nahođenju sudi

sérthetetlennek és igazságosnak. Ítélj hát kedved szerint

i tako se oglasi da te i gluvi čuju.

és úgy szólj, hogy a süketek is meghallják.

Šta sam protiv tebe ili njega skrivio, protiv mog brata siromaha

koji se u svetu sam potuca i od onda kako je prvi put

Mit vétettem ellened vagy ő ellene, szegény testvérem ellen

iz kolevke istupio, njegove tabane tvrdo kamenje žulja

aki egyedül bolyong a világban s hogy bölcsőjéből

njegove ruke neprekidan rad ranjava, jer

először kilépett, hegyes kövek törik lábait

iako ga svako napušta: ore, sija, stol ostruži

kezeit felvérzi a szakadatlan munka, mert ha

oružje kuje, ponajviše protiv sebe, ko je

el is hagyja őt mindenki: szánt, vet, meggyalulja az asztalt

svugde prisutan i protiv koga su svi.

fegyvert kovácsol, legtöbbnyire önmaga ellen, aki

Šta sam protiv tebe, uzvišeni Gospode i mog brata siromaha skrivio?

mindenütt ott van és mindenki ellene van.

Okrećem vam leđa da se ne stidite

kad ugledate venac od ruža što sam u čast istine pravio

Mit vétettem ellened, fenséges Úr és szegény testvérem ellen?

i ugledate moje oči koje pitaju i zaključuju.

Háttal fordulok felétek, hogy ne szégyenkezzetek miatta

Predajem se, kažem i zaista tako tu stojim kao neko ko se

látván a rózsakoszorút, melyet az igazság dicséretére készítettem

od skrivenih reči ne boji niti od poslova koji ga čekaju.

s látván két szemem, melyek kérdeznek és megállapítanak.

Brat sam mog brata i gluh sam

Megadom magam, mondom és valóban úgy állok itt, mint aki nem fél

i slep sam pred sudijom i mutaviji sam od mutavog.

a rejtett szarvaktól és az elvégzendő munkától sem fél.

Tek nepomično stojim i koji pored mene prolaze tako vide

A testvérem testvére vagyok és süket vagyok

da pored ceste ogroman bagrem stoji

és vak vagyok a bíró előtt és némább vagyok a némánál.

čudesno drvo koje i u cičoj zimi cveta

Csak állok mozdulatlanul s akik elmennek mellettem úgy látják

i listovima čoveka, marvu, dobro i zlo

egy hatalmas akácfa áll az országút szélén

jednako posipa

csodálatos fa, mely a zord télben is virágzik

sve što ispod guste krošnje prolazi.

és egyformán hullatja szirmait emberre, állatra

jóra és rosszra

akik elhaladnak sűrű lombjai alatt.